Az önismeret és művészetterápia kapcsolatáról a korábbi bejegyzésben írtam a szakdolgozatom részleteinek felhasználásával.  A folytatásban a  Johari-ablak kvadránsáról írok. A művészetterápia egyénileg, és csoportban is remek önismereti és terápiás lehetőséget biztosít, ezért a csoportterápia és művészetterápia vizsgálata során kihagyhatatlan Yalom szemlélete. Ezzel zárom az elméleti bemutatást, hogy a következő bejegyzésekben Ken Wilber integrálszemléletét is érintve bemutassam a saját történetem néhány alkotáson keresztül.

A Johari-ablak 1955-ben készült, Joseph Luft és Harry Ingham együttműködése által létrejött modell, neveik kezdő betűiből alkotott mozaikszóról kapta a nevét. A gondolatmenet célja egy olyan koordinátarendszer felmutatása, mely eligazítást ad az önismeretben az önmagunkról ismert és mások által tudott információk által. Mindezek összefüggéseinek vizsgálata segíthet a személyközi kapcsolatok és a csoportdinamika fejlesztésében. Számomra azért meghatározó ez az elmélet, mert egyértelműen felhívja a figyelmet a VAK területekre, mutatva, hogy egyéni és csoportos szinten is létezik "vakfolt". 

 
Az ARÉNA a nyílt tér, azaz a nyilvános “én” területe. Azon személyiségrészek, viselkedésmodellek, érzések és képességek, melyek ismertek az egyén és a környezete számára is. Ezen a térrészen az egyén hatékonyan működik, magabiztos, eredményes, konfliktusoktól mentes. Az úgynevezett VAK terület az “én” számára ismeretlen, azaz vakfolt, nincs tudatában viselkedésének, önmaga nincs tisztában működésmódjával, reakcióival vagy kommunikációs módjával. A ZÁRT terület, avagy „rejtett én”. Ide tartoznak az “én” számára ismert információk, melyeket valamilyen oknál fogva a környezetével nem oszt meg, elhallgat előlük. A negyedik kvadráns a SÖTÉT terület mind az „én”, mind a vele kapcsolatban állók számára ismeretlen, feltáratlan, a tudattalan területe. Így ehhez a tartalomhoz nem lehet tudatosan, kognitív eszközökkel hozzáférni. Ehhez a tartalomhoz kapcsolódik, és enged szűk határokon belül hozzáférést a non duális terápiák sora, köztük a művészetterápia.A megfelelő területek aktuális bejelölése segíthet a célok megfogalmazásában, és iránymutató lehet az ismeretlen területek feltárása felé függőleges és vízszintes irányban is.

Yalom és Leszcz (2023) szerint az „itt és most” megélése a csoport-pszichoterápia központi eleme, amely lehetővé teszi, hogy a résztvevők tudatosan figyeljenek saját érzelmeikre és reakcióikra a csoportdinamika keretében, így elősegítve az önismeret és a személyes fejlődés folyamatát. Tágabb értelemben bármely csoportban zajló segítői folyamat csoport-pszichoterápia, legyen az támogató, készségfejlesztő, problémamegoldó, vagy alkotó terápiás csoport. Yalom terápiás tényezőként a következő fogalmakat határozta meg: Reménykeltés, egyetemesség, információátadás, katarzis, altruizmus, primer családi csoport korrektív átdolgozása, szociális technikák fejlesztése, utánzás, interperszonális kapcsolatok, korrektív emocionális élmény, szociális mikrokozmosz és dinamikus interakció, áttétel és belátás, csoportkohézió és integráció. Ez utóbbi kettőről és az interperszonális kapcsolatokról szeretnék bővebben írni, melyek meghatározóak a művészetterápiás csoportalkalmak során is.

Az interperszonális kapcsolódás különösen fontos az alkotói terápiás térben, hiszen maga az alkotás, az alkotás folyamata és az arra való önreflexió egymás tükrében jelenik meg. Ez az egyik legnagyobb erénye, és egyben nehézsége is a csoportterápiának, hiszen ezzel a szemlélő befogadó csoporttag is önmagáról, belső világáról tesz
valamilyen fajta kijelentést. Amíg ez a saját érzéseként és megéléseként kerül közlésre építő jellegű lehet, ám kritikaként megfogalmazva a csoport dinamikája megváltozhat, ezáltal kezdődhet el egy másfajta kommunikáció és interakció mindenki épülésére. Ezen esetekben meghatározó a csoportvezető képzettsége és jelenléte, kipróbáltsága. 

 A csoportkohézió egyfajta csoporttestként áll össze a nyitott, vagy zárt csoportokban, létrehoz egy megtartó közeget, ahol a jelenlévők fel merik vállalni sebezhetőségüket. Belső tartalmaik kevésbé népszerű, vagy titkolt részeik megmutatásával, jön létre a korábban említett “Árnyék munka”. A csoportokban létrejövő korrektív emocionális élmény a csoporton belüli egymásra figyelés, valamint az az élmény, hogy a kliens egyre szabadabban fejezheti ki az érzéseit a csoport és a vezető tükrében, erősen hozzájárul ahhoz, hogy a korábbi mechanizmusaira rátekintsen, önmaga és interperszonális kapcsolódási mintáira rálásson, majd ezeket ebben a biztonságos térben el tudja kezdeni átírni, az új minták és viselkedésmódok begyakorlásával. Ez alakítja át az énképet egyéni, valamint csoportos szinten, és ez által kezd máshogy működni a későbbiekben. Így az önfeltárás ítéletmentes módon, csoportos befogadás és megtartás által integrálódik vissza önazonosabb kapcsolódással. Mindezek szükségessé teszik a csoportszabályok meglétét és betartatását, a keretek meghúzását és a kommunikáció tisztaságát.

Művészetterápiás csoportokban fontos az alkotások során történő kommunikációval kapcsolatos szabályokat is rögzíteni, különösen a testet és érintést felhasználó mozgásos feladatoknál. Mindezek egy úgynevezett biztonságos teret hoznak létre, ahol a csoportvezető feltétel nélküli, ítéletmentes hozzáállással van jelen és ezt tartja a csoportfoglalkozás ideje alatt. Figyel az etikus magatartásra a szünetekben is, valamint a foglalkozások közötti időszakokban is.

A képek és az alkotások a gyakorlócsoportok során készültek, az alkotók írásos beleegyezésével. Köszönöm nekik a bizalmat, a részvételt és a csodás alkotásokat!

Irodalomjegyzék:

Yalom, I.D., & Leszcz, M. (2023) A csoport-pszichoterápia elmélete és gyakorlata.
Park Kiadó.

Internetes forrás:

Wikipédia. (2025, december 16). Johari-ablak. In Wikipédia: A szabad enciklopédia.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Johari-ablak

Self-Awareness and Art Therapy – The Johari Window and Group Therapy

In my previous post, I wrote about the relationship between self-awareness and art therapy, using excerpts from my thesis. In this continuation, I explore the four quadrants of the Johari Window. Art therapy provides an excellent opportunity for both individual and group-based self-awareness and therapeutic work. Therefore, when examining group therapy and art therapy, Yalom’s approach is an essential point of reference.With this, I conclude the theoretical introduction. In my upcoming posts, I will also touch upon Ken Wilber’s integral approach and use a selection of my own artworks to present some aspects of my personal story.

The Johari Window was developed in 1955 through the collaboration of Joseph Luft and Harry Ingham. Its name is a combination of the first parts of their first names. The model aims to provide a kind of coordinate system that can help us navigate self-awareness by examining the information we know about ourselves and the information known to others about us. Exploring the relationships between these different areas can contribute to the development of interpersonal relationships and group dynamics.For me, this theory is particularly significant because it clearly draws attention to the blind-spot areas, highlighting the fact that a “blind spot” can exist both at an individual and at a group level.

The OPEN AREA, or public “self”, includes those aspects of personality, patterns of behaviour, feelings and abilities that are known both to the individual and to their environment. In this area, the individual tends to function effectively, confidently and successfully, with relatively few conflicts.

The so-called BLIND AREA consists of aspects that are unknown to the “self”. These are blind spots of which the individual is not consciously aware. They may not recognise certain patterns in their own behaviour, functioning, reactions or communication style.

The HIDDEN AREA, also referred to as the “hidden self”, contains information that is known to the individual but, for some reason, is not shared with others or is deliberately kept from the surrounding environment.

The fourth quadrant is the UNKNOWN AREA, which is unknown and unexplored both to the “self” and to those in relationship with them. It represents the unconscious realm. Consequently, its contents cannot be accessed consciously through purely cognitive means.

A number of non-dual therapeutic approaches, including art therapy, are connected to this area and can provide limited access to its contents within certain boundaries. Identifying and marking the relevant areas at any given moment can help us formulate goals and provide orientation towards exploring unknown areas, both vertically and horizontally. According to Yalom and Leszcz (2023), experiencing the “here and now” is a central element of group psychotherapy. It enables participants to consciously observe their own emotions and reactions within the framework of group dynamics, thereby supporting the process of self-awareness and personal development.In a broader sense, any helping process taking place within a group can be regarded as group psychotherapy, whether the group is supportive, skills-based, problem-solving or focused on creative therapeutic work.

Yalom identified the following as therapeutic factors:

• instillation of hope,

• universality,

• imparting information,

• catharsis,

• altruism,

• corrective recapitulation of the primary family group,

• development of socialising techniques,

• imitative behaviour,

• interpersonal learning,

• corrective emotional experience,

• the social microcosm and dynamic interaction,

• transference and insight,

• group cohesion and integration.

I would like to explore the latter two in greater detail, together with interpersonal relationships, as these are also highly significant during art therapy group sessions.Interpersonal connection is particularly important within a creative therapeutic space, as the artwork itself, the creative process and the self-reflection that follows are constantly reflected in one another.This is one of the greatest strengths—and at the same time, one of the challenges—of group therapy. Through their response to an artwork, even the group member who is observing and receiving the work may reveal something about themselves and their inner world.

When such a response is communicated as an expression of one’s own feelings and personal experience, it can be constructive. However, when it is formulated as criticism, the dynamics of the group may shift. This can open the way to a different kind of communication and interaction, potentially contributing to the development of everyone involved. In situations such as these, the training, professional competence, experience and presence of the group facilitator are of particular importance.Group cohesion comes together almost like a collective group body within both open and closed groups. It creates a containing environment in which participants feel able to acknowledge and take responsibility for their vulnerability.By revealing less socially accepted or previously concealed aspects of their inner world, the previously mentioned process of “shadow work” can emerge.

The corrective emotional experience created within groups—through mutual attention and through the experience that clients can increasingly express their feelings freely in the presence of the group and the facilitator—can strongly contribute to their ability to observe their previous mechanisms and recognise their own patterns of interpersonal relating. Within this safe environment, they can begin to rewrite these patterns by practising new ways of relating and behaving.This process can transform the individual’s self-image, both on an individual and a group level, and can subsequently lead to different ways of functioning. In this way, self-disclosure can be integrated in a non-judgemental manner through group acceptance and containment, allowing for more authentic and self-congruent connections. All of this makes it essential to establish and maintain clear group rules, define appropriate boundaries and ensure clear communication.

In art therapy groups, it is also important to establish rules concerning communication during the creative process, particularly in movement-based exercises involving the body and physical touch. Together, these elements create what can be described as a safe space, in which the group facilitator is present with an unconditional and non-judgemental attitude and actively maintains this atmosphere throughout the session.The facilitator also pays attention to ethical conduct during breaks and in the periods between sessions.

The images and artworks featured here were created during training groups, with the written consent of their creators.

I would like to thank them for their trust, participation and wonderful artworks!

References

Yalom, I. D., & Leszcz, M. (2023). A csoport-pszichoterápia elmélete és gyakorlata [The theory and practice of group psychotherapy]. Park Kiadó.

Online source

Wikipédia. (2025, December 16). Johari-ablak [Johari Window]. In Wikipédia: A szabad enciklopédia [Wikipedia: The Free Encyclopedia].

Gyerekkorom óta lételemem az alkotás. Rajz, varrás, játék és a kreatív önkifejezés végigkísérte az életemet. Képzőművészként végeztem, évekig tanítottam művészeti iskolákban, majd szabadúszóként számos kreatív projektben dolgoztam itthon és külföldön egyaránt.
Az önismeretem is az alkotáson keresztül mélyült el. A firkálás, az írás, a mese és különböző vizuális eszközök segítettek feldolgozni nehezebb életszakaszokat. Meghatározó élmény volt számomra, amikor a családfám rajzolása közben mélyebb összefüggések váltak láthatóvá az életemben — olyan felismerések, amelyeket szavakkal nehéz lett volna megfogalmazni. Emlékszem, a földön ültem a telefirkált papírok között. Keserűen, hogy már megint ugyan az történt velem, pedig minden tőlem telhetőt megtettem, hogy máshogy legyen. Miért ismétlődik minden? Mintha megakadna mindig a lemezjátszó..

 

Tologattam a papírokat és egyszer csak elállt a lélegzetem, végig futott a hátamon a hideg. Megláttam, hogy minden firkában, alkotásban ugyan az van: ugyan azt az eseményt ábrázoltam ezer féle képpen, de csak most ismertem fel. A nyomok az anyaméhben történtekhez vezettek vissza, a körülmények miatt felemerülő elvetetésemhez. Pedig engem terveztek, akartak és vártak.. és ha Winnicott fogalomrendszerével élek nem túlzás állítani, hogy az édesanyám nagyon is "elég jó anya".

Ahogy tovább vizsgálódtam döbbenten ismertem fel, hogy nemcsak a saját életemben lévő dátumokon történtek meghatározó események a családomban, azonos nevek, évszámok, helyszínek bukkantak fel. Hogyan csinálom ezt, és miért? Mi ez a láthatatlan összekapcsolódás?

Valami megmozdult bennem ekkor. Mintha a megakadt lemezjátszó végre tovább tudott volna fordulni. A felismerés megkönnyebbülést és új erőt hozott, valamint egy másik nézőpontot. Egy új kezdet lehetőségét. A tapasztalatokat renszerbe szedtem és rengeteg workshopon, képzésben vettem részt. 100 önkéntes esettanulmányt végeztem két éven át, hogy tapasztaljak, és kapjak arról visszajelzést, hogy a szakirodalomban olvasottak hogyan rajzolódnak ki a gyakorlatban más életében is, nem csak az enyémben. Engem lenyűgözött  a többszáz ülés, firka és a több mint 50 családfa.   

Így jött létre az ÖNISMERETI TÉRKÉP és megtettem az első lépéseket a segítővé válás útján. Sokat szorongtam, és hezitáltam, de a felajánlás két éve alatt választ kaptam a kérdésemre: erre az útra lépek. A weboldal RÓLAM menüpontja alatt olvashatsz az iskoláimról. Az újabb technikák és eszközök tanulását folytatom, folyamatosan beszámolok majd róla. A megfelelő végzettségek megszerzése után beépítem az egyéni-és csoportos alkotóműhely foglalkozásokba a tanultakat. Rendszeresen járok szupervízióba, hogy professzionális szolgáltatást tudjak nyújtani annak, aki hozzám fordul kísérésért és együtt haladunk az önismereti úton pontról pontra, lépésről lépésre.

Az “ÖNISMERETI TÉRKÉP” elkészítéséhez nem szükséges rajztudás: a firkákat és az egyszerű rajzokat, ábrákat a működés mód tükreként vizsgáljuk: tehát nem fontos mi kerül a papírra, hanem azt a folyamatot használjuk HOGYAN, MILYEN MÓDON válaszolsz firkával, ábrával, egyszerű rajzzal az adott instrukcióra. Ezért a letett ceruzanyom esztétikai szempontjai nem fontosak, nem kerül megítélés alá. Pont olyan, pont annyi. Pont azt mutatja, ami akkor feltárulhat szavak nélkül. A folyamat során firkák, rajzok,kérdőívek, képek, kreatív alkotások és otthoni munka (kérdőívek) segítségével tárjuk fel az egyéni és családi mintázatokat. Nem készül diagnózis, a feltárt információk hipotézisek formájában segítik az összefüggésekkel való kapcsolódást és a továbblépést. NEM KELL TUDNI RAJZOLNI.
A TÉRKÉP három fő területet vizsgál:
1.Családfa – transzgenerációs minták, családi események és a rendszerhez tartozók, betegségek és nehéz sorsok
2.Indítóprogram – fogantatástól az első életévig tartó időszak eseményei hatásai
3.Életút – születéstől napjainkig, életút-események, belső gyerek munkát támogató mintázatok feltárása firkákkal és ábrákkal és képekkel 

Valamint mutatok néhány alkotást, amit az évek alatt készítettem, és az önismereti munkámat segítette. Több száz fotót őriz már a telefonom. Nekem rutinszerűen beépült az életembe, hogy a belső történéseimhez alkotáson keresztül kapcsolódok. Készítettem ezekből egy montázst: szabad firkálás, mese írás alapján doboz készítés , csomózás, papír galacsin formázás, tárgyválasztás, installáció készítése és fotózása, gyurmázás, festék színek szabadon folyatása, úsztatás, hangkeltés (ez speciel nem fotózható, de ábrázolható):) digitális montázs készítés, varrás.... mindegyik egyszerű, bárki által kivitelezhető technikákkal, számomra rengeteg megéléssel, és tartalommal. Ez az én komplex művészetterápiám önismereti fókusszal, haladva az önismereti térképen lépésről lépésre. Örömmel megosztom veled is, hogy te is megtaláld a hozzád leginkább kapcsolódó önkifejezési módokat!

Ha a leírtakkal kapcsolatban bármilyen kérdés felmerül benned, vagy további információkat szeretnél az egyéni és csoportos lehetőségeről, akkor a www.rajzoljvelempontrolpontra.hu  oldalon találsz pontos leírást. 

Ha szeretnél alkotásra, természetes módon működő kreativitásra épülő alkotófolyamatokkal dolgozó önismereti munkát, várlak szeretettel! Egyik foglalkozáshoz sem szükséges előképzettség, vagy tanult technika, egyéni és csoportos formában is hatékony!

E-mailben a rajzoljvelempontrolpontra@gmail.com címen érsz el.

Rajzolj velem, alkoss velem! Járjuk együtt az önismeret útját pontról pontra, lépésről lépésre!

My Story – From Creation to Self-Awareness

Creating has been an essential part of who I am since childhood. Drawing, sewing, playing and creative self-expression have accompanied me throughout my life. I graduated as a visual artist and taught in art schools for several years before working as a freelance creative professional on a wide range of projects both in Hungary and abroad. My own journey of self-awareness also deepened through creative expression. Doodling, writing, stories and various visual tools helped me process difficult periods of my life. One particularly significant experience came when I was drawing my family tree and deeper connections in my life began to emerge—insights that would have been difficult to put into words. I remember sitting on the floor surrounded by sheets of paper covered in doodles. I felt bitter and frustrated because once again, the same thing had happened to me, even though I had done everything I could to make things different.

Why does everything keep repeating? It was as if the record player kept getting stuck at the same point…

I was moving the papers around when suddenly I stopped breathing for a moment and felt a chill run down my spine. I realised that the same thing was present in every doodle and every artwork. I had depicted the same event in a thousand different ways, but only now did I recognise it. The traces led back to events that had taken place during my time in the womb and to the possibility of an abortion that had arisen because of the circumstances.

And yet, I had been planned, wanted and awaited…

And if I use Winnicott’s terminology, I do not think it is an exaggeration to say that my mother was very much a “good enough mother.” As I continued exploring, I was astonished to realise that significant events in my family had not occurred only on dates connected to my own life. The same names, years and locations kept appearing. How am I doing this, and why? What is this invisible connection? Something shifted inside me at that moment. It was as though the stuck record player had finally started turning again. The insight brought relief, renewed strength and a different perspective. It opened up the possibility of a new beginning. I began organising my experiences into a system and took part in numerous workshops and training programmes. Over the course of two years, I conducted 100 voluntary case studies in order to gain experience and to receive feedback on how the concepts I had encountered in the literature might also appear in practice in the lives of others—not only in my own.

I was fascinated by the hundreds of sessions, doodles and more than 50 family trees I had the opportunity to explore. 

This is how the SELF-AWARENESS MAP (ÖNISMERETI TÉRKÉP) came into being, and this is where I took my first steps towards becoming a helping professional. I experienced a great deal of anxiety and hesitation, but during the two years of exploring this path, I found the answer to my question: This is the path I want to follow. 

Under the ABOUT ME section of my website, you can read about my education and training. I continue to learn new techniques and tools, and I will keep sharing my experiences along the way. Once I have obtained the appropriate qualifications, I will incorporate what I have learned into my individual and group creative workshops. I regularly participate in supervision so that I can provide a professional service to those who turn to me for support, accompanying them as we move together along the path of self-awareness—point by point, step by step. If you would like to explore self-awareness through creative expression and naturally functioning creativity, I warmly welcome you.No previous artistic training or technical knowledge is required for any of the sessions.

The SELF-AWARENESS MAP

No drawing skills are required to create the SELF-AWARENESS MAP. We examine doodles, simple drawings and diagrams as reflections of the way a person functions. What matters is therefore not what appears on the paper, but how and in what way you respond to a particular instruction through a doodle, diagram or simple drawing. For this reason, the aesthetic qualities of the pencil marks are not important and are not judged. Exactly what appears, exactly as much as appears. The drawing can reveal something that may become accessible without words. Throughout the process, we explore individual and family patterns through doodles, drawings, questionnaires, images, creative activities and home-based exercises such as questionnaires. No diagnosis is made. The information that emerges is used in the form of hypotheses, helping the individual connect with possible relationships and patterns and supporting further exploration.

YOU DO NOT NEED TO KNOW HOW TO DRAW.

The SELF-AWARENESS MAP explores three main areas:

1. Family Tree

Transgenerational patterns, significant family events, members and relationships within the family system, illnesses and difficult life circumstances.

2. The Starting Programme

The experiences and possible influences of the period from conception through the first year of life.

3. Life Journey

The period from birth to the present day, including significant life events and patterns that may support inner-child work. These are explored through doodles, diagrams and images. I would also like to share some of the artworks I have created over the years that have supported my own journey of self-awareness. There are already several hundred photographs stored on my phone. Connecting with my inner experiences through creative expression has become a natural and almost routine part of my life. I created a montage from some of these works and processes:

free doodling, creating a box inspired by a story I had written, knotting, shaping paper balls, choosing objects, creating and photographing installations, working with modelling clay, freely pouring and flowing paint colours, floating techniques, creating sounds (this particular process cannot be photographed, but it can be represented 😊), digital montage-making, and many more. All of these are simple techniques that anyone can use. Yet for me, they have carried an enormous amount of personal experience, emotion and meaning. This is my approach to complex art therapy, with a focus on self-awareness, moving through the Self-Awareness Map point by point, step by step.

I am happy to share it with you, too, so that you can discover the forms of self-expression that resonate with you most deeply.

If you have any questions about what I have described, or if you would like further information about the individual and group opportunities available, you can find detailed information on my website:

www.rajzoljvelempontrolpontra.hu

You can also contact me by email at:  rajzoljvelempontrolpontra@gmail.com 

Draw with me, create with me!

Let’s walk the path of self-awareness together—point by point, step by step.

Ebben a bejegyzésben a szakdolgozatomból választottam részleteket, az önismeret fogalmi meghatározásához.  Célom, hogy létrehozzak egy olyan szakirodalommal alátámasztott alapot, ami bemutatja mire építem az alokotóműhely foglalkozásokat. Folytatom majd ezt a sorozatot, hogy láthatóvá váljon hogyan kerül mindez a gyakorlatba pontról pontra, lépésről lépésre.

Az önismeret fogalma

Az önismeret napjainkban divatos fogalom, eredete Szókratészig nyúlik vissza, “Gnothi seauton” – azaz „Ismerd meg önmagad”. Önmagunkhoz való viszonyunk pedig kultúrkörönként, koronként változó. Jelen korunkban az egyén saját belső világának tudatosítását jelenti, amely magában foglalja az érzelmek, gondolatok, motivációk és
viselkedés mintázatok összességét. Ez a tudatosítás lehetővé teszi az érzelemszabályozást, a személyes fejlődést és a társas kapcsolatok alakítását. Az önismeret a terápiás folyamat során kialakuló tudatosság, valamint annak felismerése miként alakítják ezek a minták a személyes döntéseinket és kapcsolatainkat, honnan eredeztethetőek ezek a minták, miként van lehetőség a megváltoztatásukra, vagy változtathatatlan mivoltuk elfogadására (Tóth, 2017). Az analitikus pszichológia, Freud és Jung, valamint a humanisztikus pszichológia képviselői közül Rogers nézeteit szeretném kiemelni a dolgozatban, mint leginkább az ezredforduló emberképét meghatározó elméletalkotókat. Ezen kívül a Johari ablak, mint önismereti kvadráns téziseire térek ki, mint önismereti vezérfonal, ezzel a következő bejegyzésben foglalkozom majd, kiegészítve az Integrál pszichológiával és a wilberi kvadránssal.

Freud személyiségmodellje, mely az ösztön én, én és felettes én hármasságára épül Jung munkásságában átalakul. A struktúra általa a Self fogalma köré rendeződik, mely integrált formában a tudatos és tudattalan részeket is tartalmazza. Ennek folyamatát individuációnak nevezi. Az önismeret egyik jungi kulcsfogalma a Self, ami egyre több árnyék meglátásával és integrálásával hozza létre a fejlődést és segíti a belső egyensúly kialakítását.Jung vezeti be a kollektív tudattalan fogalmát a lélektan területére, valamint az archetípusokkal való munkát, ami a meseterápia meghatározó vezérfonala. Jung a gondolkodás, érzés érzékelés és intuíció fogalmával határozza meg a négy alap pszichés funkciót. Ezek egymáshoz viszonyított működése határozza meg létünket, így mechanizmusuk felismerése az önismeret fontos pillére lehet, hiszen viselkedésünk,
érzelmeink, kapcsolódásaink meghatározói. Az érzékelés az ITT és MOST meghatározása, a jelen felismerése és a test tudatossága és a realitásérzék működtetése a fantáziavilágban való ragadás helyett. Gyakorlati szinten az önismereti kérdés ezzel kapcsolatosan: itt és most mit érzek a testemben? Mi a jelen valósága?

Az érzés funkció kérdése: mit jelent ez nekem? Bennem ez milyen érzést kelt? Nem érzelmességre hív Jung, hanem érzéseink tudatosítására hívja fel a figyelmet, amit a megjelenő érzelmek megfogalmazásával, jelen helyzetünkben a komplex művészetterápiás eszközökkel kifejezve tudatosítunk. Az érzelmekkel kapcsolatos munka során fontos az érzelmek megélése, a velük való kapcsolódás. Az intuíció olyan belső működés, amely nem a kognitív gondolkodással hozzáférhető benyomások és információk összessége. Ez új, eddig rejtett összefüggésekre mutathat rá. Az önismereti munka során az egyik legizgalmasabb terület, aminek elérésével a belső változások beindításához férhetünk hozzá. A kérdése: mi lehet ez? Milyen irányba mutathat, hova juthatok vele? A gondolkodás az elme logikus funkciója, és arra kérdez rá: miért történik valami? Mi az oka? A racionális síkon történő megoldás funkciója, eluralkodása az érzelmek és intuíció csökkenéséhez vezethet, a problémamegoldás csak felszíni síkon történik. A művészetterápiás folyamatok végén van jelentősége, amikor a tapasztalatok és az esetleges következő lépés meghatározása történik. A négy funkció különböző relációban van jelen személyiségfejlődésünk során, így az önismeret célja ezen funkciók jelenben való meglétének feltérképezése és vizsgálata, az életszakasznak megfelelő működtetése, harmonizálása. A tapasztalások és ismeretek önazonosabb élethez vezethetnek az önismereti folyamatok által.

Jung fontos kifejezése a komplexus (Jung,2024), mely szintén bekerült az Antalfai Márta által összeállított meseterápiás módszer alapfogalmai közé (Antalfai, 2016). A 9 pszichés aktivitás gyújtópontjai a komplexusok, de a fogalomrendszer nem a mindennapi szóhasználatban értendő tartalmat társít a szóhoz. A fejlődés lehetőségének
kulcsa, a Self-hez való kapcsolódás. Az önismeret célja ezen komplexusok felismerése. A fejlődés kulcsa a komplexusokkal való munka. Másik oldalról nézve a komplexusok olyan pszichés “entitások”, alakká formálódott lélekrészek, melyek nem a tudatos én kontrollja alá tartoznak, öntudatlanul működnek a tudatban. Az Árnyék részeknek felismerését és tudatosítását segíti az önismereti folyamat, hiszen ezen részek segítenek vagy akadályoznak, szabotálnak bennünket az önazonos élet megélésében. Így az elfojtás alatt lévő Árnyékrész felszínre hozása, megfelelő archetípushoz való kapcsolódása az önmunka központi része. Ahogy az 1. Ábrán és a 2. Ábrán látható, a belső “magot” több egymástól eltérő réteg veszi körül. Ezek egyéni, családi és kollektív rétegek, melyek egymással összefüggésben tartalmazzák a személyhez kötődő archetípusokat. A kollektív rétegben fellelhetőek az adott kultúrához és népcsoporthoz kötődő szokások, melyek generációról generációra adódtak tovább. Ebbe szorosan fonódik a családi tudattalan, a családrendszeren belüli konfliktusokkal, egyéni traumákkal, titkokkal, veszteségekkel. Ehhez kapcsolódik a személyes réteg, egyéni elfojtásokkal, szükségletekkel és vágyakkal. Minél több az elfojtott tartalmakra elhasznált energia, annál kevesebb szabad életenergia áll a személy rendelkezésére. A Persona azon szerepszemélyiség, melyet a társadalmi együttműködés kíván meg mindannyiunktól, ezek nélkül képtelenek lennénk az együttműködésre családi és társadalmi szinten. A Personával, azaz szerepeinkkel való azonosulásunk szoros kapcsolatban áll az árnyék részünkkel. Az önismereti munka által tudatosabban használhatjuk szerepeinket, és egyre inkább kapcsolódhatunk belső magunkhoz, a Selfhez, lehetünk egyre inkább önmagunk a jelen eseményeire. 

Irodalomjegyzék:

Antalfai, M. (2011) A női lélek útja mondákban és mesékben. Wesley János
Lelkészképző Főiskola.
Antalfai, M. (2016) Alkotás és kibontakozás. A Katarzisz Komplex Művészetterápia
elmélete és gyakorlata. Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány.

Boldizsár, I. (2010) Meseterápia. Magvető Kiadó.

Csíkszentmihályi, M. (1991). Flow. Akadémiai Kiadó.

Jung, C. G. (2024) Az archetípusok és a kollektív tudattalan. Scolar Kiadó.

Mogyorósy-Révész, Zs., & Vaskor G. (2023) Kinek a sorsa? Transzgenerációs
örökség a mesékben és a terápiában. Kulcslyuk Kiadó.

Tóth, B. (2017) Sorsunk rejtett mintázata. A genogramtól a genodrámáig. Kairosz
Kiadó.

Vágyi, P. (2025) Sémáink fogságában. Technosys Bt kiadása.
Yalom, I.D., & Leszcz, M. (2023) A csoport-pszichoterápia elmélete és gyakorlata.
Park Kiadó.

Ábrák:

Szepo. (2010). A tudat térképe – a kereszt és kör alapú tudatmodell.
https://www.szepo.com/cikk/a-tudat-terkepe-a-kereszt-es-kor-alapu-tudatmodell

The Concept of Self-Awareness

In this post, I have selected excerpts from my thesis to create a literature-based conceptual foundation for understanding self-awareness – a foundation on which I build my creative workshop sessions. I will continue this series, gradually showing how all of these ideas are translated into practice, point by point, step by step.

The Concept of Self-Awareness

Self-awareness is a widely used concept today, although its origins can be traced back to Socrates and the ancient Greek maxim Gnothi seauton – “Know thyself.”

Our relationship with ourselves, however, has changed across cultures and historical periods. In contemporary society, self-awareness refers to becoming conscious of one’s inner world, including emotions, thoughts, motivations, and patterns of behaviour. This awareness makes emotional regulation, personal development, and the shaping of interpersonal relationships possible.

Self-awareness can be understood as the awareness that develops during a therapeutic process, including the recognition of how these patterns influence our personal decisions and relationships, where these patterns originate, and whether and how they can be changed – or, alternatively, accepted as something that cannot be changed (Tóth, 2017).

In my thesis, I highlight the perspectives of Freud and Jung within analytical psychology, as well as Carl Rogers from the humanistic tradition, as theorists whose ideas have had a particularly strong influence on the understanding of the human being around the turn of the millennium.

I also explore the Johari Window as a framework for self-awareness and as a possible guiding principle for self-reflection. I will return to this topic in the next post, together with Integral Psychology and Wilber’s four-quadrant model.

From Freud to Jung

Freud’s model of personality, based on the three-part structure of the id, ego, and superego, is transformed in Jung’s work. Jung reorganises this structure around the concept of the Self, which, in its integrated form, encompasses both conscious and unconscious aspects of the psyche. He refers to the process of this integration and development as individuation.

One of Jung’s key concepts in relation to self-awareness is the Self. Through the recognition and integration of an increasing number of Shadow aspects, the individual can move towards psychological development and a greater sense of inner balance.

Jung introduced the concept of the collective unconscious into the field of psychology, together with the work with archetypes, which later became an important guiding principle in fairy-tale therapy.

Jung identified four fundamental psychological functions: thinking, feeling, sensation, and intuition. The way these functions operate in relation to one another has a significant influence on our experience of life. Recognising their mechanisms can therefore become an important pillar of self-awareness, as they influence our behaviour, emotions, and relationships.

Sensation – Here and Now

The function of sensation is connected to the here and now: recognising the present moment, becoming aware of the body, and maintaining a sense of reality rather than becoming lost in a world of fantasy.

At a practical level, the self-awareness question connected to this function might be:

What am I feeling in my body here and now?
What is the reality of the present moment?

Feeling – What Does This Mean to Me?

The function of feeling asks:

What does this mean to me?
What kind of feeling does this evoke in me?

Jung is not calling us to become overly emotional. Rather, he draws our attention to becoming conscious of our feelings. In the present context, complex art therapy provides a means through which emerging emotions can be expressed and made conscious.

When working with emotions, it is important not only to identify or name them, but also to experience them and establish a relationship with them.

Intuition – What Could This Be?

Intuition refers to an inner process through which impressions and information become accessible that cannot necessarily be reached through conscious cognitive thinking.

Intuition can reveal previously hidden connections and relationships. In self-awareness work, this can be one of the most exciting areas, because accessing it may open the way to inner changes.

Its questions might be:

What could this be?
What direction might it be pointing towards?
Where could it lead me?

Thinking – Why Is This Happening?

Thinking is the logical function of the mind. It asks:

Why is this happening?
What is the reason behind it?

It provides the possibility of solving problems on a rational level. However, when thinking becomes dominant, access to emotions and intuition may decrease, and problem-solving can remain primarily on the surface level.

Within an art therapy process, this function becomes particularly significant towards the end, when experiences are reflected upon and a possible next step is identified.

The Four Functions and Self-Awareness

The four psychological functions appear in different relationships throughout the development of our personality. From the perspective of self-awareness, the aim is therefore to explore and understand how these functions are present in us here and now, how appropriately they are operating in a given stage of life, and how they might be brought into greater harmony.

The experiences and insights gained through self-awareness processes can support us in moving towards a life that is increasingly authentic and aligned with who we are.

Complexes, the Shadow and the Self

Another important Jungian concept is the complex (Jung, 2024), which also became one of the fundamental concepts incorporated into the fairy-tale therapy method developed by Márta Antalfai (Antalfai, 2016).

Complexes can be understood as focal points of psychic activity. Here, however, the concept does not carry the same meaning that the word complex has in everyday language.

A key to the possibility of development lies in establishing a connection with the Self. One of the aims of self-awareness is therefore to recognise these complexes, while working with them can become an important pathway for psychological development.

From another perspective, complexes can be understood as psychic “entities” or parts of the psyche that have taken shape as distinct patterns. They do not belong entirely to the conscious ego and can operate outside conscious awareness.

The self-awareness process can help us recognise and become conscious of these Shadow aspects, because they may either support us or hinder and sabotage us in our efforts to live an authentic life.

Bringing repressed Shadow aspects into awareness and connecting them with the appropriate archetypal patterns therefore becomes a central element of inner work.

As shown in Figures 1 and 2, the inner “core” is surrounded by several distinct layers. These can be understood as individual, family, and collective layers, which contain archetypal patterns connected to the individual and are interrelated with one another.

Within the collective layer are traditions and patterns of behaviour connected to a particular culture or population, passed down from one generation to another.

Closely intertwined with this is the family unconscious, which may contain conflicts within the family system, individual traumas, secrets, and losses.

This is connected to the personal layer, which includes individual repressions, needs, and desires.

The more psychological energy is invested in keeping repressed contents out of awareness, the less freely available life energy remains to the individual.

Persona and Authenticity

The Persona represents the role-based aspects of personality that social interaction requires from all of us. Without these roles, cooperation at both family and societal levels would be extremely difficult.

Our identification with the Persona – that is, with the roles we occupy – is closely connected to our Shadow aspects.

Through self-awareness work, we can learn to use our roles more consciously while gradually establishing a deeper connection with our inner core, the Self.

In this way, we may become increasingly capable of being ourselves while responding authentically to the events and circumstances of the present moment.

References

Antalfai, M. (2011). A női lélek útja mondákban és mesékben. Wesley János Lelkészképző Főiskola.

Antalfai, M. (2016). Alkotás és kibontakozás. A Katarzisz Komplex Művészetterápia elmélete és gyakorlata. Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány.

Boldizsár, I. (2010). Meseterápia. Magvető Kiadó.

Csíkszentmihályi, M. (1991). Flow. Akadémiai Kiadó.

Jung, C. G. (2024). Az archetípusok és a kollektív tudattalan. Scolar Kiadó.

Mogyorósy-Révész, Zs., & Vaskor, G. (2023). Kinek a sorsa? Transzgenerációs örökség a mesékben és a terápiában. Kulcslyuk Kiadó.

Tóth, B. (2017). Sorsunk rejtett mintázata. A genogramtól a genodrámáig. Kairosz Kiadó.

Vágyi, P. (2025). Sémáink fogságában. Technosys Bt. kiadása.

Yalom, I. D., & Leszcz, M. (2023). A csoport-pszichoterápia elmélete és gyakorlata. Park Kiadó.

Figures

Szepo. (2010). A tudat térképe – a kereszt és kör alapú tudatmodell.

https://www.szepo.com/cikk/a-tudat-terkepe-a-kereszt-es-kor-alapu-tudatmodell

A művészetterápia újkeletű fogalom. Öt évvel ezelőtt hallottam róla először. Azóta magával ragadott, és az életem meghatározója lett. Sokrétű, összetett, több síkon alkalmazható. A szakdolgozatomat a művészetterápia önismereti alkamazásából írtam. Ebből ragadtam ki pár részt a fogalom itthoni használatával kacsopatban, a megfelelő szakirodalomra hivatkozva. Későbbi bejegyzésben írok majd a szó  ( művészetterápia - "Art therapy"  "Therapyc art"- azaz a művészet, mint terápia ) különböző használatáról, hogy pontosabban körvonalazódjon mi a művészetterápia, milyen alkotói és befogadói élmények és célok mentén jönnek létre az egyéni, és csoportos foglalkozások. Jó olvasást kívánok! Bármilyen felmerülő kérdésre szívesen válaszolok! 

Jóllehet az előző század fordulója óta vizsgálják a kreatív-és alkotó tevékenységek pozitív hatását mind az egészséges, mind a diagnosztizált pszichés megbetegedéssel élők életében. Hárdi (2016) a művészetterápia eredetét a spontán alkotás gyógyító hatásának felismeréséhez köti. Az alkotás öngyógyító szerepe, valamint az ábrázolás és (ön)kifejezés vizsgálata napjainkban már nem csak a pszichoterápia, hanem az önismeret területével is összekapcsolódik. A művészetterápia során az alkotó tevékenység lehetővé teszi a belső élmények és érzések kifejezését, ezáltal hozzájárulva az önismeret mélyítéséhez és a személyes kibontakozáshoz (Antalfai, 2016).

Már közhely, hogy rohanó világban élünk, ami lassításra vágyik. Az alkotások során ezt a lassuló, befelé forduló igényt szeretném kiszolgálni kompetencia határon belüli folyamatokkal. Célom a foglalkozások során visszatalálni ahhoz az az alapvető emberi igényhez, amit az élet alapja: látszani és nyomot hagyni. Saját belső képeinket, hangokat, szavakat kifejezni, egyben tisztelve meghallgatni másokét. Közösen hozni létre megtartó, alkotó csoportélményt. Ebben a szellemiségben készítettem el a csoportfoglalkozásokat, ezt a dolgozatot, és reményeim szerint a jövőbeli foglalkozásokat is ezen elvek alapján hozom majd létre.

A művészetterápia az alkotás folyamatát, vagy már művészeti értékkel rendelkező alkotások felhasználását, vagy ezek kombinációját használja. Ez által az alkotás és/vagy befogadás élménye a terápiás folyamat. Az alkotási folyamatokra jellemzően a megjelenő tartalmak szavakkal nem megfogalmazhatójelentést is magukban foglalhatnak (Vass, 2021). Ez által specifikus terápia, hiszen maga az alkotás kifejezés egyben (manifeszt tartalom), ami egyéb, mélyebb jelentést is (látens tartalmak) is bemutathat. Guzman (2023) szerint a művészetterápia gyakorlatai során az alkotó kliens saját belső élményeit és érzéseit tudja feltárni, elősegítve az önismeret fejlődését.

Napjainkra már nem kérdés, hogy a jóllétünkhöz nagymértékben hozzájárul az alkotás és befogadás élménye, legyen szó zenéről, irodalmi tevékenységről, a képzőművészet bármely ágáról, nem megfeledkezve a mozgásról, táncról vagy mozgóképről sem. Ezek összesége képezi a komplex művészetterápiát. Így a non duális terápiák sorát a biblioterápia, irodalomterápia, meseterápia, és drámajáték egészíti ki. Mazza (2025, p.34) kiemeli, hogy az irodalomterápia során a résztvevők érzelmeik kifejezésén keresztül dolgozzák fel belső élményeiket, ami támogatja önismeretük és érzelmi egyensúlyuk fejlődését. A zeneterápia során a zenei improvizáció (aktív zeneterápia), zenehallgatás (receptív zeneterápia) és az integratív zeneterápia révén a kliens saját érzelmeire és
belső folyamatai figyel. Ezzel kapcsolódik önmagához, fejlődik érzelmi tudatossága és ezáltal az önismerete” (Fekete & Paár, 2024). Peseschkian (1991) szerint a kliens gyakran a történet szereplőire vagy szituációira vetíti saját élményeit, ezáltal tudatosítva érzéseit, értékeit és belső motivációit. A mesék struktúrája és a szereplők fejlődése segíti az önismereti reflektálást, valamint a problémamegoldó gondolkodás és érzelmi feldolgozás fejlesztését, így a történetmesélés a személyes kibontakozás fontos eszközévé válik. A történetekkel kapcsolatos drámajáték során a résztvevők szerepekbe való beleélése és az improvizáció lehetővé teszi érzelmeik kifejezését és tudatosítását, ezáltal támogatva az önismeret és a személyes fejlődés folyamatát (Tóth, 2017). Boldizsár (2023, p. 107) kiemeli, hogy a mesékben bemutatott segítői kapcsolatok példát adnak arra, hogyan választható ki a megfelelő támogatás, ami elősegíti az egyén érzelmi fejlődését és önismeretének mélyítését.

A komplex művészetterápiás foglalkozások a felsorolt területek (kompetencia határon belüli) alkalmazását jelenti, ahol a foglalkozásokon belül a szabad önkifejezés a terápiás célnak megfelelő instrukciók segítségével biztonságos térben, egyéni, vagy csoportos keretek között zajlik. Az alkotások és az alkotó folyamatok legyen az képzőművészeti, irodalmi (bármely műnemben született mű felhasználásával), zenei, vagy mozgás általi kifejezés, soha nem esik esztétikai megítélés alá. Nem történik minősítés, ítéletalkotás, vagy művészi értékmeghatározás, ezért a foglalkozásokon való részvételhez nem szükséges előképzettség, a feladatok elvégzéséhez szükséges technikai ismertetés és instrukció minden esetben elhangzik az alkalmak során. Az alkotások az emberi cselekvés, kreativitás és kifejezés alapműködését használja a pszichoterápia tapasztalatainak felhasználásával. A művészetterápiás térben az "én-közlés" szabályainak megfelelő teret biztosít a csoportvezető, aki jelenlétével biztonságos, odafigyelő, etikus kereteknek megfelelően vezeti az egyéni alkalmakat és a nyitott vagy zárt csoportokat.

A magyarországi művészetterápia élenjáró képviselője Antalfai Márta által fémjelzett Katarzisz komplex módszerének köszönhetően a művészeti alkotások befogadása, és egyéni alkotás közben létrejövő katarzis élmény a terápiás folyamat központi fogalma. A katarzis szó lelki megtisztulást jelent. A szó görög eredetű, ahol az arisztotelészi dráma célja a nézőben létrejövő érzelmi élmény, mely megtisztulást, erkölcsi felemelkedést hoz. A szó további tartalmaiban megszabadulást, belső nedvektől való megtisztulás jelent, amit a test és a lélek megkönnyebbülése kísér, egyfajta magasabb szintre való jutással, megtisztulással. A komplex művészetterápia tovább viszi ezt a gondolkodást. Egyik legfontosabb hatásmechanizmusa a katarzis élményhez juttatás. A műalkotások befogadása, valamint a saját alkotói folyamatokon keresztül létrehozva az élményt.

A katarzis mellett a másik meghatározó fogalom, az időkereteken és kompetencia határokon belüli célkitűzés a művészetterápiás alkalmak során a flow élményhez jutás. Csíkszentmihályi (1991) szerint a flow olyan alkotói pszichés fókuszált állapot, ahol a kihívás és az egyén képességei egyensúlyban vannak. Az alkotó folyamat során az alkotó a folyamattal egyé válik, a valós időérzékelését egyéni időérzékelés váltja fel. Megszűnik a külső, és a belső szétválasztódása, így csak jelen levő, alkotó én-élmény tapasztalat, egyfajta belefeledkezés jön létre, az önkritika és a külső elvárások háttérbe szorításával. A flow élménye pozitív megtapasztalást hoz létre, ezáltal belső erőforrássá válik, és lehetővé teszi az önfeltárást, a belső világgal való kapcsolódást. 

Gyere, és alkoss velem, rajzolj velem! Járjuk együtt az önismeret útjá pontól pontra, lépésről lépésre!

A következő írásban az önismeret fogalmát fogom körbejárni! Várlak vissza, és remélem találkozunk egy alkotófoglalkozáson!

Art Therapy – A Journey of Self-Discovery Through Creativity

Art therapy is a relatively new concept. I first heard about it five years ago. Since then, it has captivated me and become a defining part of my life. It is diverse, complex, and can be applied on many different levels. I wrote my thesis on the use of art therapy as a tool for self-awareness and self-exploration. In this article, I have selected a few sections from my thesis that relate to the use and understanding of the concept in Hungary, supported by relevant professional literature.

In a future post, I will explore the different uses of the term art therapy – including the idea of art as therapy – in greater detail. My aim will be to clarify what art therapy actually means, and to explore the creative and receptive experiences and intentions that shape individual and group sessions.

I hope you enjoy reading! If you have any questions, I will be happy to answer them.

Although the positive effects of creative and artistic activities on the lives of both healthy individuals and people living with diagnosed psychological conditions have been studied since the turn of the twentieth century, the field has continued to evolve considerably.

Hárdi (2016) traces the origins of art therapy to the recognition of the healing potential of spontaneous creative activity. The self-healing role of artistic creation, as well as the study of representation and self-expression, is now connected not only to psychotherapy but also to the field of self-awareness and personal development. Through art therapy, the creative process enables inner experiences and emotions to be expressed, thereby contributing to deeper self-awareness and personal growth (Antalfai, 2016). 

It has almost become a cliché to say that we live in a fast-paced world – one that increasingly longs to slow down. Through creative activities, I would like to respond to this need for slowing down and turning inward, while remaining within the boundaries of my professional competence.

During my sessions, my aim is to reconnect with a fundamental human need that lies at the heart of life itself: to be seen and to leave a trace. To express our own inner images, sounds, and words, while at the same time listening to and respecting those of others. To create, together, a supportive and meaningful group experience through creativity.

This is the spirit in which I developed my group sessions, wrote my thesis, and, I hope, will continue to design my future sessions.

Art therapy uses the process of artistic creation, existing works of art, or a combination of the two. In this way, the experience of creating and/or receiving art becomes part of the therapeutic process.

Creative processes can reveal meanings that cannot necessarily be expressed through words (Vass, 2021). This is one of the characteristics that makes art therapy a specific form of therapeutic work: the artwork itself is an expression of manifest content, while it may simultaneously reveal deeper, latent meanings.

According to Guzman (2023), art therapy practices allow clients to explore their own inner experiences and emotions, thereby supporting the development of self-awareness.

Today, it is widely recognised that the experience of creating and engaging with art can contribute significantly to our overall well-being. This may involve music, literature, any branch of the visual arts, as well as movement, dance, or moving images.

Together, these fields form what is known as complex art therapy. This broader approach can also include bibliotherapy, literary therapy, fairy-tale therapy, and drama-based methods.

Mazza (2025, p. 34) highlights that in literary therapy, participants process their inner experiences by expressing their emotions, supporting the development of self-awareness and emotional balance.

In music therapy, musical improvisation (active music therapy), music listening (receptive music therapy), and integrative music therapy enable clients to turn their attention towards their own emotions and inner processes. Through this, they connect with themselves, develop greater emotional awareness, and consequently deepen their self-awareness (Fekete & Paár, 2024).

According to Peseschkian (1991), clients often project their own experiences onto the characters or situations within a story, thereby becoming more aware of their emotions, values, and inner motivations. The structure of stories and the development of their characters support self-reflection, as well as the development of problem-solving skills and emotional processing. Storytelling can therefore become an important tool for personal growth.

Drama activities based on stories allow participants to immerse themselves in different roles and engage in improvisation, creating opportunities to express and become aware of their emotions, thereby supporting self-awareness and personal development (Tóth, 2017).

Boldizsár (2023, p. 107) emphasises that the supportive relationships portrayed in fairy tales can provide examples of how to recognise and choose appropriate forms of support, thereby contributing to emotional development and deeper self-awareness.

Complex art therapy sessions involve the use of the fields described above, always within the boundaries of professional competence. Within these sessions, free self-expression takes place in a safe environment, guided by instructions appropriate to the therapeutic or developmental objectives, either individually or in a group setting.Whether the creative process involves visual art, literature – using works from any literary genre – music, or movement, the resulting artwork is never judged on the basis of aesthetics. There is no grading, judgement, or assessment of artistic value. Therefore, no previous artistic training or experience is required to participate. Whenever a particular technique or method is needed to complete an activity, the necessary technical guidance and instructions are provided during the session. These creative processes draw on fundamental human capacities for action, creativity, and expression, while also incorporating insights and experiences from psychotherapy.

Within the art therapy setting, the group facilitator provides a space that respects the principles of “I-statements” and personal expression. Through their presence, the facilitator creates and maintains a safe, attentive, and ethical framework for both individual sessions and open or closed groups.

One of the defining approaches within Hungarian art therapy is the Katarzisz Complex Method, associated with Márta Antalfai. Within this approach, the experience of engaging with works of art, as well as the cathartic experience that may emerge during individual creative processes, occupies a central position in the therapeutic process.

The word catharsis refers to emotional or psychological cleansing. It originates from the Greek concept in which, according to Aristotle, the purpose of drama was to evoke an emotional experience in the audience that could lead to purification and moral elevation. The concept also carries meanings related to liberation and cleansing, accompanied by a sense of relief in both body and soul – an experience of reaching a higher level through inner purification. Complex art therapy carries this way of thinking further. One of its most important mechanisms of action is the opportunity to experience catharsis – through engaging with works of art as well as through the experience of creating one's own artwork.

Alongside catharsis, another important concept within art therapy sessions – always considered within the given time frame and professional boundaries – is the experience of flow.

According to Csíkszentmihályi (1991), flow is a focused psychological state in which the level of challenge and the individual's abilities are in balance. During the creative process, the creator becomes deeply immersed in the activity. The ordinary perception of time gives way to a more personal sense of time. The distinction between the external and internal worlds temporarily fades, leaving a deeply present creative self-experience – a state of complete absorption. Self-criticism and external expectations recede into the background, allowing the individual to become fully immersed in the creative process. The experience of flow can generate a deeply positive sense of accomplishment and well-being. It can therefore become an inner resource, creating opportunities for self-exploration and for connecting with one's inner world.

Come and create with me. Draw with me.

Let us walk the path of self-discovery together – point by point, step by step.

In my next article, I will explore the concept of self-awareness and what it means to truly know ourselves.

I look forward to welcoming you back – and I hope we will meet one day in a creative session!

Az elmúlt időszakban kevés új tartalom jelent meg ezen a felületen. Ennek most már egyre inkább körvonalazódik az oka. Komplex művészetterápia képzésre járok, valamint Integál szemléletű csoportvezetés képzésre, az Intuitív Coaching mellett.

Ez az a (rám jellemző hosszú, barokkos összetett) mondat, ami mögött az elmúlt két évem nagy részét lefedi. Sokat tanultam, és talán még annál is többet tapasztaltam. Az időm legnagyobb részét esettanulmányokkal töltöttem. Volt időszak, amikor szinte minden gondolatom e körül forgott. Új terület, új logo.

100 önkéntes esettanulmány készült az Önismereti Térkép alapján. Több mint 50 családfát ismertem meg.
Kb. 100 konstellációs folyamatot vezettem, ezek nagy része egyéni állítás volt, művészetterápiás eszközökkel ötvözve. Ez bőven több, mint 300 egyéni ülés. Ha most leírom egymás után ezeket a számokat, még nekem is kicsit soknak tűnik.

3 párhuzamos képzés, rengeteg workshop, és sok-sok óra önismereti munka. Sok minden átrendeződött bennem ez alatt az idő alatt.

Más lett a figyelmem, más lett az, ahogyan dolgokra nézek. És talán az is, ahogyan jelen vagyok bizonyos helyzetekben. Nem hirtelen változás ez, inkább egy lassú folyamat. Olyan, amit közben nem mindig látni tisztán, csak utólag áll össze.És még most is alakul.

Közben hoztam pár képet is ebből az időszakból, a többit későbbi  bejegyzésben látod majd. Nekem sokat jelentenek, talán egy kicsit átadnak abból, amin keresztülmentem.  Ami biztos, hogy ez az út egyre inkább a művészetterápia felé visz. És bár pár évvel ezelőtt valószínűleg meglepődtem volna ezen, most már teljesen természetesnek érzem az új irányt.

Ahogy korábban is, most is kíváncsian figyelem, hová vezet ez az egész.

A következő időszakban szeretnék többet megmutatni ebből. Kicsit jobban betekintést adni abba, mivel foglalkozom, milyen eszközökkel dolgozom, és hogyan kapcsolódik mindez a rajzokhoz, amiket már ismerhettek.

 Elovastam egy rakás könyvet, de lehet, hogy két rakás is készülne belőlük..sok ezer lépést kell tennem a keletiek szerint, hogy kiegyenlítődjek.:)

"Intuitív firkász" lettem egyéni és csoportos folyamatokban. Lenyűgöz, hogy ez az egyszerű nyomhagyás mennyire kifejező és mi mindenre használható az önismeretben, a coachingban, alkotásban és stresszkezelésben!

Kedvenc gyerekkori mesémből gyakorló alkotóműhely csoportot hoztam létre. Mesedobozok készültek már nem csak egyéni folyamatban. Megerősödött bennem az alkotóműhely létrehozásának vágya. Terveztem, tanultam, tapasztaltam, hibáztam, javítottam, tanultam belőle.

Nem egyik napról a másikra történt mindez, hanem lépésről lépésre, sok-sok munkával.

Ha érdekel ez az irány, érdemes lesz visszanézni ide.

Hamarosan folytatom képes beszámolókkal.

In the past period, you may have noticed that fewer new posts have appeared. The reason for this is now becoming more and more clear.I am currently studying in a Complex Art Therapy training program.This is the sentence that holds most of my life over the past two years.

I have learned a lot, and perhaps experienced even more. Most of my time has been spent working on case studies. There were periods when almost all of my thoughts revolved around this.

I completed 100 voluntary case studies based on the Self-Discovery Map.
I became familiar with more than 50 family trees.
I organised in around 100 constellation processes, most of them individual sessions using art therapy tools.

If I list these numbers one after another, it even feels a bit overwhelming to me.

In parallel, I have been doing 3 different trainings, attending numerous workshops, and spending hundreds of hours in self-exploration. It is the kind of process that does not stop when a session ends.

A lot has been rearranged within me during this time.

My attention has changed, the way I see things has changed, and perhaps also the way I am present in certain situations.

It was not a sudden change, but rather a slow process. Something that is not always clearly visible while you are in it, only makes sense in hindsight.

And it is still unfolding.

At the same time, I have brought a few photos from this period, which you will see in the post. They mean a lot to me, and perhaps they convey a little of what I have been going through.

What is certain is that this path is increasingly leading me toward art therapy. And although a few years ago I would probably have been surprised by this, now it feels completely natural.

As before, I am still curiously watching where this whole journey will lead.

In the coming period, I would like to share more of this. To give a closer look at what I am working on, what tools I am using, and how all of this connects to the drawings you may already know.

Not all at once, but step by step.

If this direction interests you, it will be worth coming back here.

I will be back soon.

Ha a Mező liliomai, a Carpe diem, az Itt és most valamint a Halloween karakter nevek lennének egy filmben, vajon mi lenne a film címe, és mi lenne a karakterek viszonya? Ki a hős, ki az áldozat, van-e megmentő? És hol játszódik a story? Mi az összefüggés közöttük?

Ha nekem kellene  a feltett kérdésekre válaszolni, akkor így válaszolnék: A monitoromon betűk jelennek meg abban az ütemben, ahogy az ujjam a billentyűket érinti. A fal fehér, és kellemes a zene. Lehet, hogy egy kicsit furcsának tűnik a válasz, de hadd mondjam el miért! Ha a címbeli felsorolásra gondolok elsőre semmi összefüggést nem találok bennük, de második nekifutásra nagyon sokat. Ha ábrázolni kéne mindezt, akkor egy óriási közös halmazban pár azonos szó kerülne: idő, titok, élet, halál. Talán az első a legkérdésesebb, de számomra az egyik legmeghatározóbb. Ha a Hegyi beszédre gondolok, Jézus a mező liliomait hozza példaként, amikor felteszik neki a kérdést, mi az aggódás "ellenszere", azaz hogyan lehet nyugodtan élni? Előttem ez úgy jelenik meg a leírások alapján, áll a hegyen, hogy látható legyen, sokaság veszi körül, majd a kérdés hallatán lemutat a völgybe, és mondd mellé egy teljesen értelmezhetetlen paradoxont válaszként: " Nézzétek a mezők liliomait, hogyan nőnek: nem fáradoznak, nem szőnek-fonnak, mégis, mondom néktek, még Salamon sem volt dicsősége teljében úgy felöltözve, mint egy ezek közül." Mt 6:28-29  Azaz ott és akkor ezt látta, és csak arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy csak legyen jelen, szemléljen. Mellesleg a liliomok osztatlan magvúak, nem kétszikűek, nincs bennük kettősség, kétség.

Ehhez hasonló a Carpe Diem, azaz " Ragadd meg a napot" vagyis "Élj a mának". Ez indíthat hedonizmus felé is, hiszen csak a ami nap van, nem tudhatom mi lesz holnap, gyerünk szerezzünk meg mindent, amit itt és most lehet, mert most van az élet, gondolhatnánk. Horatius elhíresült mondata számomra is a Holt költők társaságából cseng ismerősen, ahol a Robin Williams által megformált tanár sem az élet hajszolása, hanem a jelen lehetőségeinek megélésére tanítja ezzel a jelmondattal a tanulóit.

Az "Itt és most" pedig napjaink egyre többet használt mondata. Előfordul a médiában, akár terápiás közegekben is ez által szakítva meg belső monológokat, a well being és a mindfullness vezérelveként, hiszen a pszichológia is egyre inkább használja a keleten különböző hagyományokban már régóta jól működő mentális technikákat. A ZEN tanítása szerint csakis ez a pillanat létezik: itt és most, pont úgy, ahogy Jézus is bemutatta a hegyen. És ezek az egyszerű szemlélő pillanatok rakják ki az életünket, és segítenek olyan osztatlanul eggyé válni a belső icipici mustármagnyi hitünkkel, ami ha felnövekszik fészket raknak rajta az ég madarai, idézve az Újszövetséget. Idén én így ünneplem a halloweent: a mustármagnyi osztatlan belsőmre figyelve emlékezem azokra, akik már nincsenek velem. Akik fontosak voltak, akik nélkül az "itt és most" nem lenne semmilyen formában.

A keresztény kultúrkör is ünnepelte a halloweent, csak más szokásrend alakult köré, máshogy nevezte el.. Valóban, lehet vitatkozni azon, hogy hogy került ide, és nálunk halottak napja van, és mindenszentek. Igen, így van. De a fent leírtak alapján fontosabb számomra a pillanat megélése, az, amire mindez mutat, mint ez a minden évben előkerülő vita. Vissza is kerestem a tanulmányaimból a koponya ábrázolásáról szólókat, a teljesség igénye nélkül megosztok veletek néhány kedvencemet. 

Természetesen az ördög és a halál ábrázolás azonos idejű a figurális ábrázolással, a középkori Akárki figurája mellet, vagy a kereszt ábrázolásai mellett sok helyen látható koponya, vagy sematikus csontváz ábrázolás. Viszont anatómiai helyessége a reneszánsz óta, Leonardo anatómia rajzaival, és boncolási tapasztalataival kezd pontossá válni. A  "memento mori" azaz gondolj a halállal szimbólumaként sok próféta és szent asztalán, vagy polcán látható egy koponya. A  későbbiekben a polgári réteg megerősödésével a németalföldi festészetben sokat megjelenő toposz a koponya. Mutatok is Hans Holbein csodás alkotásaiból, aki a Haláltánc sorozatában a társadalom keresztmetszetét adva mindenki mellé elhelyez egy csontvázat, utalva arra, bárhol is állsz jelenleg a világi ranglétrán, te sem tudod elkerülni azt, ami rád vár majd valamikor. A Nagykövetek című festményén pedig brilliánsan festi meg az emlékeztetőt: a kép alsó egyharmadában az a szürke folt egy koponya perspektivikusan torzított ábrázolása.

 Tegyen mindenki belátása szerint, emlékezzen úgy, ahogy neki megfelelő. Viszont ha valaki szeretne firkálni, rajzolni, keresse fel a web oldalamat, a FREE menüpont alatt talál a tematikának megfelelő ingyenesen letölthető koponya sablonokat, zentangle mintákat és virág mintákat is. Szabadon felhasználhatóak, de  a segítségre lenne szükség, a  Rajzolj velem pontról pontra You Tube csatornáján sok-sok tutorial video találhatok a sablonok felhasználásához, kreatív tippekkel, ötletekkel karöltve.  Ha pedig szertnél még olvasni a Halloween és a Sugar skull eredetéről, ajánlom az alábbi BLOG cikkemet:

https://rajzoljvelempontrolpontra.hu/halloween-es-a-sugar-skull-hagyomanya/

Örömteli időtöltést kívánok mindenkinek itt és most! 

If "The Lilies of the Field," "Carpe Diem," "Here and Now," and "Halloween" were character names in a movie, what would the movie title be, and what would be the relationships between the characters? Who would be the hero, who the victim, and is there a savior? And where would the story take place? What is the connection between them?

If I had to answer these questions, I would respond like this: Letters appear on my monitor at the pace my fingers touch the keys. The wall is white, and the music is pleasant. My answer may seem a little odd, but let me explain why! When I first think about the list of names in the title, I don’t find any connections between them, but on second thought, I find many. If I had to illustrate all this, I would imagine a huge shared set, with a few identical words: time, mystery, life, and death. Perhaps time is the most questionable one, but for me, it’s one of the most defining. When we think of the Sermon on the Mount, Jesus uses the lilies of the field as an example against worrying when asked what the "antidote" to worry is. In my mind, based on the descriptions, I imagine a large crowd surrounding Him, and upon hearing the question, He gestures toward the valley and offers a completely paradoxical response: "Look at the lilies of the field, how they grow: they do not labor or spin. Yet I tell you, not even Solomon in all his splendor was dressed like one of these." (Matthew 6:28-29). In other words, He saw that scene right then and there, and He simply called the listeners’ attention to be present, to observe. By the way, lilies are monocots, not dicots, meaning they contain no duality or doubt.

This is similar to "Carpe Diem," which means "Seize the day" or "Live for the moment." It could lead to hedonism, as in, "Today is all we have, who knows what tomorrow brings, let’s grab everything we can now because this is life." Horace’s famous quote is also familiar to me from Dead Poets Society, where Robin Williams’ character teaches the students not to chase life but to live the possibilities of the present with this motto. "Here and Now" is also a phrase widely used in our time. It’s becoming more and more frequent in media, even in therapeutic settings, breaking internal monologues, or as the guiding principle of mindfulness, since psychology increasingly incorporates mental techniques that have long been effective in various Eastern traditions. According to Zen teachings, only this moment exists: here and now, just as Jesus demonstrated on the mount. And these simple, contemplative moments are what make up our lives, helping us unite with our tiny, mustard-seed-sized inner faith, which, when it grows, becomes a tree in which the birds of the air make their nests.

This is how I’m celebrating Halloween this year: by focusing on my mustard-seed-sized, undivided inner self, remembering those who are no longer with me. Those who were important, without whom the "here and now" would not exist in any form. The Christian culture also celebrated Halloween, but different customs formed around it, and it was given different names. It’s true that we can argue about how it ended up here, and that we observe All Saints’ Day and Day of the Dead. Yes, that’s true. But for me, based on the above, the experience of the moment is more important, what all this points to, than the recurring debate that surfaces every year. I even looked back through my studies about skull imagery, and without aiming for completeness, I’ll share some of my favorites with you. Naturally, depictions of the devil and death are as old as figurative representation itself. Alongside the medieval Everyman figure or crucifix depictions, skulls or schematic skeletons can be seen in many places. However, anatomical accuracy started to improve since the Renaissance, with Leonardo’s anatomical drawings and dissection experiences. The "memento mori," or "remember death," became a symbol, often seen on the desks or shelves of prophets and saints. Later, with the rise of the bourgeoisie, the skull became a common topos in Dutch painting. I’ll also show you some wonderful works by Hans Holbein, who, in his Dance of Death series, places a skeleton beside each person, showing a cross-section of society and reminding us that no matter where you stand on the worldly ladder, you too cannot escape what awaits you someday. In his painting The Ambassadors, Holbein brilliantly paints a reminder: the grey blur in the lower third of the image is a perspectively distorted depiction of a skull.

Everyone should do as they see fit, and remember in a way that is meaningful to them. However, if someone wants draw zentangel, or doodle art, feel free to visit my website, where in the FREE section, you’ll find downloadable skull templates, zentangle patterns, and flower designs suitable for the theme. They’re free to use, and if you need help, the Drawing step by step YouTube channel offers many tutorial videos on how to use the templates, along with creative tips and ideas. I wish everyone joyful time spent here and now!

Képek: Internet, Wikipedia 

Pictures: Internet, Wikipedia

   Az elmúlt hetekben egy nagyobb borítékot hozott a postás. Nagy örömömre az oklevelem volt benne. Rajzelemző lettem.Többek között ez is az oka annak, hogy régóta nem jelent meg új blogbejegyzés. A sok tanulás mellett rengeteg dolog megváltozott körülöttem. Dönteni, lépni kellett. Sok új impulzus ért, és ahogy minden változik, én is változom. Az egyik a fent említett Rajzelemzés hatására történt. A remek tananyag mellett művészetterápiás feladatokat is kipróbálhattunk, és úgy éreztem lépnem kell ebbe az irányba. Ehhez csak hozzájárul az az önismereti folyamat, ami szintén ebbe az irányba mutatott néhány jól irányzott mese feladattal. Így kötöttem ki szeptemberben a Komplex művészeti terapeuta szakon, meseterapeuta specializációval. Ez ismét egy olyan dolog az életemben, amin mosolyogtam volna évekkel ezelőtt, ha valaki azt állítja nekem, ezt a területet fogom tanulni... Pont ilyen volt a smink és a fodrászat is. Izgatottan, kíváncsian várom hová visz ez a folyamat! Természetesen idővel beszámolok mindenről, képeket is mutatok majd! Ennek fényében folyamatosan megújul a weboldalam, már nem csak magyarul, hanem angolul is olvashatnak az odalátogatók.

Bemutatom neked milyen tartalmakat találhatsz majd az oldalon!

Az első csoport a pontról pontra rajzokat foglalja magába. Ezek digitálisan letölthető rajzok, aminek az elkészítését lépésről lépésre, pontról pontra mutatom, így 6 éves kor felett előzetes rajztudás nélkül szinte bárki el tudja készíteni.  Ide tartoznak a pontozással készülő rajzok, a zentangle és a firka rajzok.

A második csoport a szem, arc és arc rajz azaz facechart sablonok nem csak sminkeseknek. Ezek a letölthető lapok gyakorlásra és tanulásra, vagy csak hobbiként is hasznosak, különösen a hozzá tartozó tananyagokkal együtt.

A harmadik csoport a rajzelemzés, a művészetterápia és meseterápia tárgyköréhez tartozó tartalmak. 
Minden csoportból található ingyenesen hozzáférhető tartalom is.

Az anyagok folyamatosan bővülnek, ezért érdemes figyelni a BLOG bejegyzéseket, és feliratkozni a hamarosan induló hírlevelekre.Természetesen a korábban igért tartalmak sem maradnak el, hiszen én is kipróbáltam az AI-t, kíváncsi voltam mit készít a pontról pontra rajzaimból. Hozok is egy kis ízelítőt, és  Halloween ünnepét követő blog bejegyzésben több képet is mutatok, és beszámolok a tapasztalatokról.Várlak vissza, hamarosan jelentkezem, addig is keresd a korábbi tartalmakat az általad preferált média csatornán!

In the past few weeks, the postman delivered a large envelope. To my great joy, it contained my diploma—I am now a Drawing Analyst. This is one of the reasons why I haven’t posted a new blog entry in a while. With all the studying, many things have changed around me. I had to make decisions and take steps. I’ve encountered many new impulses, and just as everything changes, I too am changing. One of these changes was influenced by the Drawing Analysis I mentioned earlier. Along with the excellent course materials, we were able to try out some art therapy tasks, and I felt compelled to move in that direction. This direction was further supported by a self-discovery process, guided by a few well-placed fairytale tasks. That’s how I ended up, in September, enrolling in a Complex Arts Therapy program with a specialization in Farytale Therapy. This is another one of those things in my life that would have made me laugh years ago if someone had told me I’d be studying this field… Just like when I ventured into makeup artist and hairstyling school. I’m excited and curious to see where this journey will take me! Naturally, I’ll be sharing updates along the way, including photos! In this light, my website is continuously evolving, and now visitors can read it in English as well. Let me introduce you to the kinds of content you’ll find on the site!

The first category includes dot-to-dot (stippling art) drawings. These are downloadable digital drawings that I guide you through step by step, dot by dot, so that almost anyone over the age of 6 can complete them, even without prior drawing skills. This includes drawings made through stippling, zentangle, and doodles.

The second category consists of eye, face, and full-face drawing templates, also known as facecharts, which are not just for makeup artists. These downloadable sheets are useful for practice and learning or even just as a hobby, especially when paired with the relevant instructional materials.

The third category covers content related to Drawing Analysis, Art Therapy, and Fairytale Therapy.

Each category includes free-to-access content as well. The materials are constantly expanding, so it’s worth keeping an eye on the blog posts and subscribing to the soon-to-be-launched newsletters.

Of course, the previously promised content won’t be left behind either. I’ve tried out AI myself to see what it would generate from my dot-to-dot drawings. I’ll be giving you a sneak peek, and in a blog post following Halloween, I’ll share more images and talk about the experience. I look forward to having you back soon! In the meantime, check out the earlier content on your preferred media platform!

Újra itt a farsangi szezon! A hagyomány szerint vízkereszt és hamvazó szerda közötti időszakot öleli fel. Érdekes, mert a fejemben csak a februári időszakra korlátozódik a beöltözés és a bál szezonja. Te minek öltözöl az idén?

Én nagyon szeretem a beöltözést, jelmezekbe bújást "alakoskodást". Jó játék és tapasztalat más külsőt-belsőt felvenni, belebújni a bőrébe, kutatni utána, milyen is lehetett abban a korban, korszakban, helyszínen stb élni. De vajon mióta van farsang? Nézzük, mit írnak róla a feljegyzések: A farsang története izgalmas és sokszínű. Kezdjük azzal, hogy a farsang egy  hagyományos ünnep, amelyet számos kultúrában ünneplünk a világon. A farsangot általában a nagyböjt előtti utolsó időszakként tartjuk számon, és ez egyfajta felkészülési időszak a böjtre. A farsang hagyományai és megünneplésének módjai azonban különböznek a különböző régiókban és kultúrákban.

Az eredete az ókori pogány tavaszi ünnepekhez vezethető vissza, amelyeket a természet újjászületésének és az élet megújulásának ünnepeltek. Ezek az ünnepek később összeolvadtak a keresztény húshagyókeddé, a nagyböjti időszak előtti utolsó mulatozássá. A farsanghoz kapcsolódó jelmezes felvonulások és bálok szintén nagyon régi hagyományokra nyúlnak vissza. A jelmezek viselése és a maszkok mögé bújás lehetővé teszi az emberek számára, hogy kicsit kilépjenek a mindennapok szürkeségéből, és megjelenítsék azokat a karaktereket vagy személyiségeket, amelyek nem feltétlenül jellemzik őket a hétköznapi életben. Ezenkívül sok országban a farsanghoz hagyományos ételek és italok is kapcsolódnak, például a fánk (a németeknél a Berliner Pfannkuchen, a lengyeleknél a pączki stb.), a palacsinta, és sok más finomság.

Összességében a farsang egy olyan ünnep, amely szórakozást, mulatságot és közösségi együttlétet hoz magával, miközben emlékeztet minket az élet és az öröm ünnepére még a böjti időszak előtt.

Mikor is lehetett az első farsangi mulatság? A farsangi bálok hosszú történetre nyúlnak vissza, és pontosan megállapítani az első időpontját nehéz lenne, mivel az ünnep megünneplése sok száz éves hagyományra tekint vissza, és a bálok valószínűleg fokozatosan fejlődtek az idők során.

A farsangot eredetileg a keresztény hagyományban a nagyböjt előtti időszak zárásaként ünnepelték, így a farsangi bálok valószínűleg a nagyböjt előtti utolsó mulatságként fejlődtek ki. A nagyböjt során szigorú böjti szabályoknak kellett megfelelni, ezért a farsangi időszak volt az utolsó alkalom a mulatságra és a jókedvre, mielőtt a böjt kezdődött volna.

A farsangi bálok története szorosan kapcsolódik a farsangi ünnepek hagyományaihoz, amelyek a világ számos részén vannak jelen. A középkori Európában például a farsangi időszakban bálokat, felvonulásokat és különféle szórakoztató eseményeket tartottak, ahol az emberek jelmezekbe öltözve ünnepeltek és mulatoztak. Bár pontos dátumot nehéz meghatározni az első farsangi bálra, valószínű, hogy ezek az események már több száz éve vannak jelen a kultúrában, és azóta széles körben elterjedtek és népszerűvé váltak sok helyen a világon. Speciálissá és méltán Európa szinten vonzó esemény a busójárás, ami egy izgalmas és színes hagyomány Mohács városában. Ez az egyik legismertebb farsangi rendezvény hazánkban, és nagy turisztikai vonzerővel rendelkezik.

A Busójárás hagyománya több száz éves múltra tekint vissza, és számos legenda övezi annak eredetét. Egyik verzió szerint a hagyományt a török megszállás időszakában kezdték el, amikor a törökök elűzték a helyieket a városból. A legendák szerint a helyiek maskarát viselve visszatértek a városba, hogy megijesszék és elűzzék a törököket. Ezért a Busójárás egyfajta megünnepelésévé vált a török uralom végének. A Busójárás fő eseménye egy hatalmas, színes felvonulás, amelyen részt vesznek a helyiek jelmezekben és maszkokban. A legismertebb jelmez a busó jelmez, ami egy hatalmas, félelmetes maszkot jelent, fekete szőrmével és széles szájjal. A felvonulás során a busók zenélnek, táncolnak és különböző módon szórakoztatják a nézőket. A rendezvénynek van egy hagyományos része is, amelynek során a busók tüzet gyújtanak a Duna partján, és áttörnek egy hatalmas tüzet, hogy elűzzék a telet és üdvözöljék a tavaszt. Ez egyfajta "alakoskodás", ahogy a szakirodalmakban olvashatjuk.

Az alakoskodás, más néven metamorfózis vagy transzformáció. Az az elképzelés, hogy az ember vagy más élőlény képes átváltozni más formába, legyen az egy állat, növény vagy tárgy, aminek vagy akinek az erejét birtokolja , ahogy az "alakját" is magára ölti. Ez a koncepció számos kultúrában és mitológiában megjelenik, és gyakran kapcsolódik a varázslathoz, a spirituális gyakorlatokhoz és a természetfeletti erőkhöz.

A beöltözés, és alakoskodás egy ősi spirituális gyakorlat a sámánizmusban, amely számos ősi kultúrában, például a szibériai törzsek, az északi-amerikai őslakosok és az ősi közép- és dél-amerikai kultúrák között gyökerezik. A sámánok, vagyis a sámáni vezetők, közvetítők a természetfeletti erők és az emberek között. Ők olyan egyének, akik képesek kapcsolatba lépni a  túlvilággal, gyógyítani, jósolni és kapcsolatba lépni a szellemekkel és az istenekkel. Így a  sámán az alakoskodás segítségével képes volt átváltozni egy állattá vagy más természetfeletti lény formájává, hogy megszerezze az állatok szellemi erejét vagy megértsen valamilyen természeti jelenséget.

Én idén Marilyn Monroe és Audrey Hepburn "bőrébe bújtam". A rajzolj velem pontról pontra mintalapjain látható sminkeket készítettem el, felnőtt színezőként sminktermékekkel kiszínezve a "lépésről lépésre" folyamatot bemutató rétegek harmadik lapján. Ezekhez fotókat gyűjtöttem és utána magamon kipróbáltam a tanultakat. Mindketten az 50'-es évek csodálatos nőalakjai, ugyan az a típusú smink arcformára és karakterre alakítva. Más arc-és szemforma. Természetesen az én arcomon szintén másképpen mutat, de jellegzetességében azonos.

Nézz körül a Rajzolj velem pontról pontra FARSANG táblájában, hogyan is készítettem a sminket, look-ot!

https://hu.pinterest.com/rajzoljvelempontrolpontra/farsang/

Ha "virtuális" kreatív farsangi estét szervezel magadnak és a barátaidnak, akkor nézz körül itt, milyen csomag és doboz ajánlatokkal juthasz hozzá a Marily és Audrey pontról pontra rajzokhoz.

Ha kíváncsi vagy a szemformák közötti különbségre, hogyan alakítható rájuk az adott smink, tarts velem legközelebb is! 

Forrás: Internet

Boldog kreativitással és minden jóval, békével teljes új évet kívánok kedves olvasó!

Örülök, hogy itt vagy, és megoszthatom Veled a jókívánságok után mindazt a sok-sok rajzolni valót, amit 2024-ben tervezek pontról pontra, lépésről lépésre mutatva! Ha esetleg decemberben figyelted a bejegyzéseket, az  adventi számolás során minden napra mutattam egy-egy segítséget, amivel a rajzolj velem foglalkozik. Természetesen a karácsonyi készülődés és ajándékozás is szerepelt a felsorolásokban, de  ajándékozni az év egyéb időszakaiban is szoktunk, ugyan úgy érvényesek a segítségek egy születésnap, anyák napja vagy húsvét előtt is. Ha szeretnéd egyben elolvasni a 24 felsorolást a Pinterest Rajzolj velem pontról pontra oldalán megteheted ebben a táblában : Kérdések és válaszok formájában kaphatsz ízelítőt mindabból, hogy milyen tartalmakat találhatsz az oldalon: ötletek rajzoláshoz, új zentangle firka minták, letölthető felnőtt színező, diy tutorial videók, facechart smink arcrajz, szem rajzok és még sok-sok meditatív tevékenység minden kreatív időtöltést készítek Neked lépésről lépésre. Tarts velem és rajzoljunk együtt pontról pontra 2024-ben is!

Nem csak a segítségek száma 24, hanem a dobozok, csomagok száma is, de ez a szám folyamatosan bővül majd, érdemes figyelni a bejegyzéseket. Ha nem szeretnél lemaradni az újdonságokról, akkor iratkozz fel hírlevelemre, amit itt tehetsz meg.

Vannak  művészek, bölcsek, szellemi vezetők, tanítók, akik akár egy lényegi esszenciális mondattal meg tudják fogalmazni azt, amit mi csak hosszan körül írva dadognánk el. Ők pedig csak olyan természetes egyszerűséggel a lényeget megragadva egy levegővétel rutinjával elmondják "a mindent". Mi pedig megjegyezzük, lefényképezzük, képernyő háttérképet készítünk belőlük, hogy mindig a szemünk előtt legyen, el ne feledjük, ha idézni kell. Mert minden benne van.

Ilyen idézeteket kezdtem gyűjteni művészetről, szépségről, lélekről, életről. Mert ezek fáklyaként irányítják utunkat, csiszolják látásunkat és szembesítenek. Azok, akiktől származik mind kifizették az árát ezeknek a mondatoknak, ezért van súlyuk, és pont e miatt emlegetjük őket a mai napig.

Az idézetek használata egyfajta kifejező eszköz, amely lehetővé teszi számunkra, hogy másokkal megosszuk gondolatainkat, érzéseinket, vagy éppen mások gondolataiban, bölcsességében részesüljünk.

Azokat a festőket, művészeket és lelki vezetőket emlegetem fel, akik meghatározóak nem csak koruk, hanem a világegyetem számára. A lélek beható ismerőit és az alkotó mágusokat, akik szétszedték és újra rakták a valóságot a saját látásmódjuk alapján. Megdöbbentő volt olvasni Leonardo kijelentését a pontról, és az egyszerűségről, és nem véletlenül választottam Paul Klee sorait a művészet és a világ visszatükrözéséről.

És akkor nézzük, milyen típusú idézetek léteznek, amiket természetesen a Rajzolj velem tárgykörében megtalálhatunk a gyűjteményemben:

A valóság leképezésének másik iránya nem a művészetek és a bölcsek felől érkezik közvetlenül, de mindenképpen hatással van a másik nagy tükröző felületre, ez pedig a  szépség kérdésköre. Ezért is szerepel az idézetek között. Marilyn Monroe megfogalmazásait hamarosan Audrey Hepburn, Frida, Coco Chanel követi majd, ezért érdemes lesz visszalátogatni később is a Pinteresre.

Végül egy könnyedebb aforizmával zárom a bejegyzést Marilyn Monroe klasszikusával, bár ezt dalban mondta el nekünk, miszerint :

A további idézeteket keresd a Pinterest Rajzolj velem pontról pontra IDÉZETEK táblájában!

Gyere és bölcselkedjünk együtt pontról pontra!

Kellemes elmélyülést kívánok Neked!